Több tízezer látogató fogadására és a szokatlanul meleg időjárásra, kánikulára egyaránt felkészültek a hétvégi szombathelyi Savaria Történelmi Karnevál szervezői.
Huszonkét helyszínen csaknem háromszáz program lesz péntektől vasárnapig, a várható kánikulára tekintettel hat úgynevezett vízpermetet permetező párakaput állítottak fel - mondta Mérei Tamás, a karneváli alapítvány kuratóriumának elnöke a rendezvénysorozat keddi sajtótájékoztatóján a nemrég átadott teljesen megújult Iseumban.
A karnevál előrendezvényei és egyes kísérőrendezvényei már zajlanak, a megyeháza udvarán a Karneválszínházban augusztus 19-től játsszák Lőrinczy Attila Könnyű préda című zenés komédiáját, az Iseumban pedig Mozart operáját, a Varázsfuvolát tekinthették meg az érdeklődők, az Éj királynőjének szerepében Miklósa Erikával.
Szommer Ildikó karneváligazgató kifejtette: a főtéren már felépítették azt a Vesta templomot, amelyben csütörtökön este fellobban a karnevál lángja, megkezdődik a karneváli időszámítás. Ezt követően egymást érik majd a programok; ismét kinyit az Öreg Város Vására, ahol kézművesek kínálják termékeiket és vendéglátók várják az éhesen betérőket, és ismét berendezik a Borok Utcáját, valamint lesz Sörtér is, mindkét helyen különböző kulturális produkciókat láthat a közönség.
A Történelmi Témapark hagyományőrző katonai csapatok táborává változik, ahol római légiósokat, germán harcosokat, gladiátorokat, hun harcosokat láthatnak az érdeklődők, sőt az arénában tanúi lehetnek összecsapásaiknak is. A Romkertben "rabszolgavásárt" rendeznek, a Kalandvárban pedig a kicsiket várják gyermekprogramokkal. A Művészetek Utcájában képző- és iparművészek, művészeti műhelyek mutatkoznak be, és lesznek táncbemutatók, utcaszínházi előadások is.
A történelmi karnevál legnagyobb látványossága idén is a több mint ezer jelmezes felvonulása lesz, ez pénteken 18 órakor, szombaton pedig 20 órakor kezdődik. Ebből az alkalomból a Thököly utcában egy 7,5 méter magas, 10 méter széles diadalívet építenek fel nyolc szoborral, amelyek a városhoz kötődő hírességeket formázzák, a Savariát alapító Claudius császártól egészen Éhen Gyula egykori polgármesterig. A diadalív egyben kilátóként is funkcionál, fentről megszemlélhető lesz a karneváli forgatag.
A MÁV és a GYSEV ötven százalékos kedvezményt nyújt a karneválra utazóknak, a GYSEV szombaton késő este Sopron felé egy különvonatot is elindít a hazatérők érdekében.
(MTI)
Arra vonatkozóan, hogy miként vélekedtek a késő római korban az ideális erődről, Anonymos Byzantios és Flavius Vegetius műveit olvasva alkothatunk képet. Bár írásaik csak összefoglalások azóta már elveszett, jóval terjedelmesebb katonai kézikönyveknek, mégis fontos adatokkal szolgálnak arról, hogy milyen központi utasításokat követek a késő római korban az erődök építése során.
A műben a falak helyének és méreteinek helyes megválasztásával egyenértékű tényezőként jelenik meg a különféle műszaki zárak és akadályok telepítése is. A római erődöket ugyanis a gyakran nem csak egy, hanem nem ritkán kettős vagy hármas árokrendszer védte, amelyeknek Anonymos szerint az ostromtornyok ellen minimum 18.5 méter szélesnek kellett lenniük és mélyebbnek a falak alapzatánál, hogy ezáltal az ellenség aláaknázási kísérletei is felfedezhetőek legyenek. Ezek a követelmények azt mutatják, hogy a kérdéses mű írója inkább a keleti hadszíntér igényeit vette figyelembe, hiszen az európai hadszíntéren a rómaiak ellenségei nem alkalmaztak ostromtornyokat és mindeddig annak sem került elő nyoma, hogy a falak aláaknázásával próbálkoztak volna. Éppen ezért a Pannóniában épített erődöket is kevésbé széles árkokkal vették körbe. Ezek átlagosan 6-7 méter szélesek 2-3 méter mélyek voltak.
Az erődítmények előterébe nem csak árkokkal akarták megnehezíteni az ellenség mozgását, hanem „riasztóberendezéssel” kombinált aknamezővel is. Anonymos ugyanis azt javasolja, hogy árkok elé lábtövisekel kell szórni és karókat leverni. A karók közé kifeszített vékony zsinórra csengőket lehet akasztani, így a védőket figyelmeztetheti a csengés, ha a támadók éjszakai rajtaütésre készülnének. 
Az adatokból az is kiderül, hogy nincsen szorosabb összefüggés az erődök mérete és az őket körülvevő árokrendszer között. Így például az Intercisszainál jóval kisebb tokodi erőd impozánsabb árokrendszerrel rendelkezik, mint jóval nagyobb társa. Ilyen esetekben a magyarázatot mindig az objektumok elhelyezkedésében kell keresni. Hiszen a tokodi erőd a Dunától messze, míg az intercisai közvetlenül annak partján fekszik. Az intercisaitól valamivel kisebb, és szintén a folyóparton fekvő 
Amikor a római hadsereg egy adott területen megkezdte feladatai ellátásához és képességeinek fenntartásához szükséges objektumok kiépítését, az egyet jelentett a római típusú gazdasági és társadalmi szervezeti formák megjelenésével. Már önmagában a katonák megjelenése és állandó állomásozása is átalakította az adott régió piaci viszonyait, hiszen egyfelől növelte a keresletet, másfelől új, mindaddig ismeretlen fogyasztói igények jelentkezését váltotta ki. Ezen új igények kielégítésére a birodalmon belüli szolgáltatók (római iparosok, kereskedők) rendelkeztek megfelelő adottságokkal, ráadásul a piacok ilyen jellegű bővülése számukra is kedvező befektetési lehetőséggel kecsegtetett.