Limes Blog

A Keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén több mint száz éve folytatott ásatások eredményeit összegzi az a német nyelvű kötet, amelyet kedden mutattak be a keszthelyi Balatoni Múzeumban.

Müller Róbert, az intézmény korábbi igazgatója, aki maga is évtizedeket töltött a terület kutatásával, a könyv bemutatóján úgy fogalmazott: a további kutatások számára nagyban megkönnyíti az eddigi feltárások értékelését és hasznosítását a kötet, amelynek szerkesztője Heinrich-Tamáska Orsolya volt.ű

A CD-mellékletet is tartalmazó vaskos kiadvány több mint 700 oldalas, 11 térképmellékletet tartalmaz, és katalogizálja, illetve egységesíti az 1899-től zajló feltárások adatait, megállapításait, a nemzetközi érdeklődés miatt német nyelven.

Mint elhangzott, sokáig eltérő adatok voltak ismertek a 15 hektáron elterülő, késő római korban épült erőd méreteiről, épületeinek egymástól való távolságáról. Jelenleg 29, az erődön belül állt épületről tudnak a kutatók, további hatot még nem tudtak feltárni, továbbá az erődön kívül is állt három épület, amelyből egy még feltáratlan. Egyebek közt ókeresztény bazilika és egy fürdő maradványait is megtalálták a régészek.

A kötet részletesen bemutatja azt a tízezernél is több leletet, amely az elmúlt több mint egy évszázadban előkerült. Kerámiák, érmék, növényi maradványok, mezőgazdaságban használatos vastárgyak mellett furcsa módon csak kevés fegyver maradt meg, ugyanakkor jelentős mennyiségű állatcsontot találtak - a háziállatok mellett még tevéét is -, amely nemcsak a rómaiak, hanem a kelták és az őskori emberek életmódjáról is árulkodik.

Az évek óta német-magyar együttműködésben zajló fenékpusztai ásatásokon feltárt leletek kiállításáról Havasi Bálint, a múzeum igazgatója elmondta: a tárlat már látható volt Keszthelyen és Zalaegerszegen, valamint Lendván és Németországban. A közeljövőben Marosvásárhelyre utazik a kiállítás, és várhatóan Zágrábban is közönség elé kerül.

(MTI)

Szőlő - és Borünnep Azaumban

2013. szeptember 14.

15.00 Megnyitó

Áldozatbemutatás

Borrendek felvonulása, bemutatkozása

16.00 Azaumi Perpetvar - Azaumi Aktorok előadásában

17.00 Legio Brigetio bemutatója

17.30 Lovas bemutató

18.00 Római kori táncok, táncház a Szelindek együttessel

19.00 Rabszolgavásár

19.30 Gladiátor bemutató

20.30 Hastánc / Selena és tanítványai /

Tüzes tánc

A rekonstruált római kori gálya a Dunán

14.00 – 18.00 óráig ingyenesen kipróbálható!

Borkóstolás, római kori ételek

Kézműves foglalkozások

A programok ingyenesen látogathatók!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Ókori Hagyományőrzők Találkozója

2013. július 26-27.

Július 26. péntek

Csapatok érkezése este 7 óráig

20.00 Felvonulás az Azaumi erődtől, a Petőfi térig

20.30 Megnyitó

- Áldozat bemutatás

- Ünnepi beszéd

- Hagyományőrzők bemutatása

- Olimpia résztvevőinek bemutatása

- Tüzes tánc

Visszavonulás Azaumba

Július 27. szombat

11.00 - Verseny megnyitó

11.00 – Futás ( pajzs + pilum a kézben)

- Távolugrás (farönkkel)

- Íjászat

- Pilum hajítás

13.00 - Divatbemutató

14.00 – Akadálypálya az erőd falán

- Birkózás

- Csapatverseny (sorverseny)

16.00 – Római táncok, táncház

16.30 - Gabalyda Bábszínház előadása

16.00 - Savaria Legio és a Legio Brigetio bemutatója

17.30 – Lovas bemutató /Szarmaták/

18.00 - Áldozat bemutatás- Verseny eredményhirdetése

18.30 – Szelindek együttes koncertje

Vásár, kézműves foglalkozások, római kori ételek

Valamennyi európai régészeti adatot hozzáférhetővé akar tenni a kutatók számára egy európai uniós támogatással zajló program.

Miközben a kutatók munkájának köszönhetően egyre növekszik a régészeti adatok - elsősorban a digitális formában tárolt információk - mennyisége, ezek az adatok sokszor nem vagy csak nehezen hozzáférhetőek más intézmények számára. Az ARIADNE program (Advanced Research Infrastructure for Archeological Dataset Networking in Europe - Továbbfejlesztett Kutatási Infrastruktúra Európai Régészeti Adatbázisok Összekapcsolására) célja, hogy a kutatási intézmények Európán belül akadálytalanul elérhessék egymás kutatási eredményeit és kicserélhessék egymással az információkat - mondta el az APA osztrák hírügynökségnek Edeltraud Aspöck, az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársa.

Ehhez első lépésben a már rendelkezésre álló archeológiai adatok egységesítésére van szükség. "Jelenleg azon dolgozunk, hogy a kifejezéseket és módszereket összehasonlítsuk és egymással kapcsolatba hozzuk" - mondta Aspöck. Mint rámutatott, sokszor az alapvető megnevezésekben is lehet különbség. Így például a bronzkor elnevezés alatt más történelmi időszakot értenek Ausztriában és mást Spanyolországban. A megjelölések egységesítésével - magyarázta - a jövőben egyetlen kattintásra lehívható lehet például valamennyi dél-olaszországi római kori ásatási lelet. "Így nem kell minden kutatónak újból és újból ugyanazt a munkát elvégeznie, hanem támaszkodhatnak egy folyamatosan bővülő adatbázisra."   

Az ARIADNE program keretében meglévő adatbázisokat kötnének össze és újakat is létrehoznának. Emellett központi adatbázisok, például egy-egy országos adatbázis létrehozásával biztosítanák, hogy ne veszhessenek el adatok. A kezdeményezés mögött meghúzódó egyik megfontolás az, hogy a közpénzekből finanszírozott kutatások eredménye hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára.

(MTI)

A Székelyföld szívében fekvő, ma már csupán 140 lelket számláló Énlaka építészeti örökségéről nyílt kiállítás szerdán Budapesten, a Hagyományok Házában.

"Aki járt már valaha Énlakán, és megpihent az öreg hársfa árnyékában, biztos visszavágyik a Firtos-hegy lábához. Már amikor először jártunk itt, éreztük, hogy ez több mint vendégeskedés. Inkább egy fajta hazatalálás" - hangsúlyozta megnyitó beszédében Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége.

"Az anyaországi magyarok hajlamosak arra, hogy romantikus rajongással tekintsenek a határainkon túli, s különösképp az erdélyi falvakra. Pedig nagy szükségünk van a túlzásoktól mentes, pontos ismeretekre, ha tényleg érteni és segíteni akarjuk őket" - fogalmazott.

Herczegh Anita szerint sokan gondolják, hogy errefelé egy romlatlan, archaikus település éli mesevilágba illő napjait, és az élet egyetlen hatalmas, szépen faragott székely kapu. "A valóság mindig más. Részben szebb és izgalmasabb, másfelől józanabb és emberibb."

A Firtos a székelyek történetében és Énlaka legendavilágában fontos szerepet játszott. Ezek valóságalapját a népvándorlás kori éremkincs, egy középkori vár, egy kápolna és egy mára teljesen széthordott szerzeteskolostor adja. A Firtos-hegység nyugati oldalán található Énlaka a Kisküküllő és a Nagyküküllő vízválasztó gerincén fekszik, ahol a közép- és újkorban Nagy Útként ismert római limes halad.

Énlaka kivételes eredetiségben és gazdagságban őrizte meg a székely építészet hagyományait. A falu házairól - a kiállítást is szervező - Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzora készítette a tárlaton látható fotókat, és munkacsoportjával együtt készítették el az építészeti metszetrajzokat, magyarázó szövegeket.
A professzor, aki a megnyitón maga mutatta be a kiállítás anyagát, elárulta, hogy személyes kapcsolat fűzi a rendkívüli műemléki értékű faluhoz, hiszen a közelben, egy másik településen született. "Kívülről nézve ékszerdoboz Énlaka, de a fiatalok elvándoroltak, a közösségi közlekedésbe a rossz utak miatt sem Énlaka, sem a szomszédos községek nincsenek bekapcsolva" - mutatott rá Visy Zsolt.

2007 óta kétévente konferenciákat rendeznek a falu megmentésére létrehozott közalapítvánnyal együtt, a tanácskozások anyagát meg is jelentetik. Az első alkalommal az innen elszármazottak beszéltek és írtak a faluról, a második konferencián a székely mesterségeket vették sorra, a harmadik a székelyek középkori történetét vizsgálta. Idén szeptemberben a székely gazdálkodással foglalkoznak, terveik szerint két év múlva a székely népzene és néptánc tárgyköréből merítenek.

A Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszéke és a Pécsi Légirégészeti Téka szerződést kötött előbb három, majd további két székelyföldi múzeummal Dácia nyugati limesének közös kutatására.

(MTI)