Visy Zsolt egyetemi tanár A Római Birodalom határvédelmi rendszere Magyarországon című előadása nyitja csütörtökön délután annak a háromnapos rendezvénynek a szakmai programját, amelyet a paksi önkormányzat rendez egy nemzetközi pályázati projekt részeként.
A Danube Limes UNESCO World Heritage, azaz A Duna-menti római limes UNESCO Világörökségi nevezése programban Szlovákia, Lengyelország, Ausztria és Németország mellett magyar részről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Pécsi Tudományegyetem Visy Zsolt professzor vezetésével és Paks önkormányzata kapcsolódott be. Célja, hogy a római kori dunai limes közép-európai szakaszát, mint az európai kulturális örökség részét képező régészeti emléket, jelölje az UNESCO világörökségi listára.
Paks városa Lussonium római kori erődítménnyel szerepel a programban, a hivatal és az egyetem a jelentkezési dokumentáció összeállítását vállalta. Az önkormányzat a paksi Városi Múzeummal több mint 20 éve folyó feltárások eredményeként a castellum területén régészeti parkot hozott létre. A projektben célul tűzték a régészeti park látogatóbarát fejlesztését, műemléki helyreállítását és a szükséges fogadóépület megépítését.
A konferenciára, amely a három éve kezdődött Lussonium-projekt utolsó nagy paksi eseménye lesz, közel százan érkeznek. A tanácskozáson a régészeti parkok létrehozásáról, hasznosításáról és üzemeltetéséről cserélnek eszmét. Angol, német, holland, cseh régészek, muzeológusok számolnak be saját országuk tapasztalatairól. Bill Griffiths senior menedzser a limes egyes szakaszai közül elsőként világörökségi besorolást kapó Hadrianus-fal menti római katonai létesítményeket mutatja be. Az első magyar régészeti parkról, a százhalombattai Matrica Múzeum igazgatója Vicze Magdolna beszél majd.
Számos előadás szól Lussoniumról is. Az egykori katonai tábor és környéke kutatástörténetét Szabó Antal régész, legjelentősebb leleteit Fazekas Ferenc egyetemi tanársegéd idézi fel. A romkertté válás folyamatát és a jövőbeni terveket a múzeum igazgatója vázolja. Fejérdy Tamás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettese foglalja össze a Duna-menti római limes UNESCO Világörökségi nevezése projekt tevékenységét, míg Jávor András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára arról tart majd előadást, hogyan illeszkedik ez a projekt az Európai Duna Stratégiába - mondta el az MTI-nek Váradyné Péterfi Zsuzsanna, a paksi Városi Múzeum igazgatója.
LUSSONIUMA dumakömlődi katonai tábor régészeti feltárása csaknem 20 éve folyik. Az eddigi kutatások során számos katonai és polgári épület látott napvilágot. Az előkerült leletek és objektumok elemzése megmutatta, hogy a legkorábbi auxiliáris (segédcsapati) palánktábor már a Kr. u. 1. század derekán, Claudius császár (41-54) uralkodása idején megépült és a 2. században is használatban volt. A későrómai erőd kiterjedését és védműrendszerét is sikerült tisztázni.A feltárások során előkerült az erőd északi sáncrendszere, több helyen az erőd 1,3 m széles fala, védőárkai, a két déli kaputorony. Az erőd déli falának belső oldalán több helyiségből álló, keleti oldalán faoszlop-sorral alátámasztott előtérrel (porticus) ellátott épület, egy kaszárnyaépület helyezkedett el.A későrómai korban (Kr.u. 4. század vége), amikor az erőd már nem volt használatban, a déli kaputoronytól néhány méterre északra felépült egy 10 x 9 m kiterjedésű torony (kiserőd), melyet a tartomány feladása után is használtak a népvándorláskor elején.2003-ban került sor a római erőd déli kapujának, az ettől északra levő kaszárnya épületnek és a késő római kiserődnek a műemléki helyreállítására.A római uralom mintegy négy évszázada alatt folyamatos életről, a romanizált kultúra jelenlétéről beszélhetünk e vidéken, melyet a múlt század óta napjainkig előkerülő jelentős római kori emlékek fémjeleznek.
Az előadások mellett a szakemberek megismerkednek Pakssal, a Városi Múzeum munkájával és kilátogatnak Lussoniumba, ahol a program zárásaként római kori kavalkádot tartanak a nagyközönség számára is. Különféle római kort idéző bemutatók segítenek felidézni a kor hangulatát, katonai bemutató, gladiátorviadal és rabszolgavásár is lesz, majd egy Matralia-ünnep, amelyet a régi rómaiak éppen ezen a napon, június 11-én ültek Mater Matuta, a fény, a hajnal istennőjének tiszteletére.
A Paks határában lévő romkertben felállított sátraknál lehetőség nyílik ételkóstolásra, ékszerkészítésre, római divatszalon várja majd a látogatókat, és egy pénzváltó is, ahol az erre az alkalomra készült fizetőeszközre, a lussoniumi érmére lehet majd szert tenni.
(Magyar Limes Szövetség/MTI)
