Interjú Dr. Visy Zsolttal, a Magyar Limes Szövetség elnökével és Medgyesy Balázzsal, a Duna Stratégiáért felelős kormánybiztossal.
Dr. Visy Zsolt és Medgyesy Balázs
RÉSZLESES BESZÁMOLÓ A KONFERENCIÁRÓL
A PÁLYÁZAT RÉSZLETES BEMUTATÁSA
(Forrás: http://www.aspektus.eu/content/180-perc-vilagorokseg-lehet-romai-birodalom-magyar-dunai-hatarszakasza)
Készítette: Dr. Balogh Tamás, a Magyar Limes Szövetség tagja,
a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület,
a Szövetség partnerszerve, elnöke
Elérhető közelségbe kerül, hogy több mint 1 millió ember életterét, a teljes Duna-mente térségét érintő UNESCO világörökségi nevezésének hozadékaként, a régió turisztikai és gazdasági hasznosítása megkezdődhessen, amely –méreténél fogva- egyedülálló Magyarország turisztikai történetében, így rendkívüli mértékben fellendítheti azt és az ebből származó bevételeket.
A Magyar Limes Szövetség 2013. január 19-én, szombaton, 9 órától nemzetközi konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében, a Ripa Pannonica in Hungary UNESCO Világörökségi nevezésben érintett összes település és azok képviselői részvételével, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárságának támogatásával és részvételével.
A rendezvény Fővédnöke és egyben egyik előadója Medgyesy Balázs, a Duna Makro-regionális Stratégia kormánybiztosa. A konferencia a magyarországi világörökségi nevezés gazdasági kihatásaival és a kulturális örökség turisztikai hasznosítására vonatkozó hasonló Európai Uniós tervekkel foglalkozik. A tanácskozáson egy közösen elnyert uniós pályázat alapján holland, osztrák és angliai partnerek is előadást tartanak.
Kétezer éves kincseket fedeztek fel Ukrajnában, a Krím-félszigeten, Kercs közelében, ahol 1989 óta orosz és ukrán régészek egy ősi erődítményt tárnak fel.A leletekről az Ancient Civilizations from Scythia to Siberia című folyóiratban jelent meg tanulmány.
A két kincsleletet két évezrede rejtették el az arteziani citadellában a Boszporuszi Királyság és a Római Birodalom közötti háború alatt. A háború oka az volt, hogy VIII. Mithridatész boszporuszi király függetlenedni szeretett volna a Római Birodalomtól, ezért Claudius császár római csapatokat küldött a Krím-félszigetre Mithridatész öccsének, a Róma barát I. Kotüsztnek támogatására. A római katonai beavatkozás során került sor Kr.u. 45-ben Artezian ostromára, ahol most kétszáznál több érme (közülük 55 db. VIII. Mithridatész által veretett), javarészt bronzpénz, arany-, ezüst- és bronzékszerek, valamint üvegedények kerültek napvilágra - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon (http://www.livescience.com/26150-buried-black-sea-treasure.html).
Nyikolaj Vinokurov régész ismertetése szerint a területet tehetős közösség lakta, amelynek tagjai a rómaiak elől kerestek oltalmat az erődítményben."Esélyük sem volt az erőd védőinek a túlerővel szemben. A menekültek is tisztában voltak azzal, hogy sorsuk megpecsételődött. Az elásott kincsek vélhetően halotti áldozati ajándékok voltak" - magyarázta Vinokurov, hozzátéve, hogy az erőd Kr.u. 45-ben esett el. A rómaiak végül elfogták Mithridatészt és Rómába szállították fogolyként, az uralmat pedig öccse, I. Kotüsz vette át.
Vinokurov szerint a város lakossága etnikailag vegyes volt, hiszen a Krímbe érkező görög telepesek keveredtek a helybéli népességgel. Ami viszont a kultúrát, a szokásokat illeti, egyértelműen érvényesült a görög hatás annak ellenére, hogy ezer kilométer választotta el a telepeseket az anyaországtól. A görög hatás megfigyelhető az előkerült ékszerek esetében is, amelyek között találtak Aphrodité, a szerelem és a szépség istennőjének képmásával díszített ezüst brosst, ahogy olyan arany pecsétgyűrűt, amelybe Nemezisz, a megtorlás istennőjének alakját vésték be.
(MTI)
Hatalmas szürke kőépületként ismerjük, pedig a Colosseum eredetileg színes volt. Kívül a fehér márványborítástól csillogott, belül pedig a falait a "gladiátorok vérét idéző vörös és az égre és a tengerre emlékeztető azúrkék" színűre festették - írta az olasz sajtó.
Az újságoknak nyilatkozó régészek rendkívüli felfedezésről számoltak be. Az első században megnyitott amfiteátrum harmadik emeletén, azon az egykori szolgálati folyosón, melyet a Colosseum ókori dolgozói használtak, festéknyomokat találtak.
Pár négyzetméternyi falfelületről van szó, de a vörös és a kék szín jól kivehető.
A Colosseumot máshol is ez a két szín díszítette: a falakat vörös és fekete travertin kő borította, ezt pedig kék színű azurit ásványt tartalmazó réteg fedte. A kék a feltételezések szerint leginkább a falakon a tengert ábrázoló jelenetekhez kellett.
Az eddig mindig lezárt folyosó restaurálása októberben kezdődött. A turisták előtt nyáron nyitják meg. A helyreállítás 80 ezer eurós költségét a római régészeti felügyelőség finanszírozza.
A régészek a folyosón több "falfirkát" is találtak, amelyet feltehetően a 217-es tűzvész után véstek oda gladiátorok. Falloszt rajzoltak a balszerencse és az átok ellen és babérkoszorúkat, pálmaágakat, nyilakat és kardokat a győzelem reményében.
(MTI)
