HTML

Blogunkról

Kézzelfogható közelségbe került Magyarország számára, hogy a Római Birodalom egykori tartományának, Pannoniának a Duna mentén húzódó határa, a limes, vagy másik nevén a ripa Pannonica is az UNESCO világörökség része lehessen. A magyarországi limes szakasz világörökséggé nyilvánítását célzó pályázatnak legkésőbb 2012 januárjára el kell készülnie, mely eredményessége nagyban függ az önkormányzatokon, múzeumokon, civil szervezeteken, magánszemélyeken, akiket érinthet a védelemmel járó előny és kötelezettség. Önmagában a római limes, mint örökségi helyszín nem magyar adottság, hiszen a Római Birodalom egykori határvonala a mai Nagy Britanniától egészen a Fekete-tengerig, majd a Közel-Keleten át Afrika északi országait érintve egyetlen hatalmas helyszínként kerülhet a világörökségi listára. Ennek lehet része - immáron negyedik nevezőként - Magyarország is. E-mail: ripapannonica@hotmail.com

Közösség

Látogatók

Távoli vidékekkel kereskedtek az ókori Brigetio lakosai

2011.11.24. 07:32 Bernát Péter

Távoli vidékekkel kereskedett az ókori Brigetio (mai Szőny-Komárom) lakossága, amely kedvelte a tenger gyümölcseit, a halszószt és a luxuscikkeket - hangsúlyozta Borhy László egyetemi tanár, az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője.
 
A tudós annak alkalmából nyilatkozott az MTI-nek, hogy előadást tart a Hajózás az őskortól a kora középkorig (Navigare necesse est: from Prehistory to the Middle Ages) című nemzetközi konferencián, amely csütörtökön kezdődik a horvátországi Pulában. A tanácskozáson, amelyet a pulai Juraj Dobrila Egyetem, valamint az intézményhez tartozó nemzetközi régészeti kutatóközpont szervez az UNESCO támogatásával, tizenkét ország régészei vesznek részt.
 
"A konferenciasorozat 1995-ben indult meg, az idei sorrendben a tizenhetedik. A tanácskozások témája igen változatos, az urbanisztikáról, a császárok kultuszáról, a holtak és az élők városáról, a háborúról mint az élet forrásáról, különböző korok háztartási eszközeiről, utakról és kereskedelemről egyaránt szó esett rajtuk. A tavalyi konferencián különböző régészeti korok lakóházait mutatták be, idén pedig a hajózás kapcsán a kereskedelmi kapcsolatrendszerekkel, útvonalakkal foglalkoznak a résztvevők. 
    
"A tanácskozás a tengerhajózáson kívül a folyami hajózással, valamint a csatornákon való közlekedéssel is foglalkozik. Észak-Itália lagúnáit csatornák kötötték össze, amelyek már az ókori közlekedésben is szerepet játszottak Padova és Velence térségében. Nagyon érdekes az a problémakör, amely a tengeri-szárazföldi utak kapcsolatrendszerével foglalkozik. Megfigyeltünk olyan kapcsolatrendszereket, amikor a tengeri úton érkezett árut folyón viszik tovább, majd amikor a vízi út elsekélyesedik, szárazföldön szállítják rendeltetési helyére. Foglalkozik a konferencia kikötőkkel, az árukkal, amelyek távolsági kereskedelem révén jutottak el különböző területekre. Helyet kapnak az új leletek is, valamint nagyon erőteljes hangsúlyt fektetnek a víz alatti régészet eredményeinek bemutatására, ezekben a kutatásokban Horvátország, Franciaország és Olaszország jár az élen" - sorolta a témákat a régész.
    
Borhy László a Dunának az Brigetio életében betöltött szerepével foglalkozik előadásában, azt vizsgálva, hogy volt-e az ókori római városnak kikötője, s ha igen, akkor hol lehetett, polgári, vagy katonai kikötő volt-e.
    
"Duna nagyon fontos összekötő szerepet töltött be Európa különböző térségei között, a csapatok, felszerelés, utánpótlás szállításában. Pannoniából és Brigetióból egyaránt értesülünk flottáról, valahol itt kellett, hogy állomásozzon. A kereskedelmi termékek is olyan távolságból kerültek Brigetióba, hogy tengeri, illetve folyami kereskedelmi kapcsolatokat kell feltételeznünk. A tavalyi és idei ásatási szezonban egyaránt sok olyan amforatöredéket tártunk fel, amelyek távoli térségekből kerültek Pannoniába, Brigetióba, így például a Pontus (Fekete-tenger), vagy a Mediterráneum térségéből érkeztek. Feliratok alapján tudjuk, hogy olyan termékeket szállítottak, amelyek Pannoniában nem teremnek meg.  Ilyenek voltak a különböző halszószok, tengeri élőlények, például az osztriga, amelyet különleges körülmények között szállítottak. Távoli országokból érkezett a bor, olívaolaj és az olajbogyó. Az egzotikus ételeken kívül luxuskerámia érkezett Germániából, Galliából folyami útvonalon" - magyarázta Borhy László, aki a kikötő létét bizonyító feliratokon kívül foglalkozik majd egy Brigetióban elhunyt hajós sírfeliratával is. A navicularius Rhaethia tartományból, a mai Passau térségében lévő vámállomásról érkezett a Duna menti városba.
 
(MTI)

Szólj hozzá!

Címkék: hajó kikötő brigetio

Borhy László: a gipsz volt az ókor "korrektorfestéke"

2011.11.15. 07:07 Bernát Péter

A gipsz volt az ókor korrektorfestéke, amellyel el lehetett "tüntetni" a kőbe vésett feliratokban ejtett hibákat - mondta ki Borhy László egyetemi tanár, az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője az MTI-nek annak kapcsán, hogy a Debreceni Egyetem klasszika-filológiai folyóiratában, az Acta Classica Universitatis Debreceniensisben jelenik meg angol nyelvű tanulmánya, amelyben két római kori pannóniai kőoltár feliratait elemzi. A kutatások részben uniós támogatással valósultak meg.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
"Az ókorban, ezen belül is a romai császárkorban a felirat volt a kommunikáció egyik eszköze. Ennek megfelelően a római világban a kőbe vésett feliratok a hétköznapi élettől a temetőkig az élet szinte minden területét átszőtték. Építési feliratot helyeztek el, ha új épület emeltek, ha pedig meghalt valaki, akkor emlékére sírfeliratot állítottak, amelyen feltüntették a feliratot állítójának az elhunythoz való viszonyát, az elhalálozott pályafutását, betöltött tisztségeinek felsorolásával" - magyarázta Borhy László.
 
Mint kifejtette, a Római Birodalomhoz csatolt térségek között voltak olyanok, amelyek addig nem rendelkeztek saját írásbeliséggel. Ezek közé tartozik Pannonia is, amelynek kelta és illír népessége az írásbeliséggel a rómaiakkal és a görögökkel való kapcsolattartás révén ismerkedett meg.
 
"A Római Birodalomhoz való csatlakozást követően, a római életforma átvételével Pannoniában is elterjedtek a felirat-állítási szokások. Itt nagyon érdekes jelenségekkel szembesülhetünk, ugyanis nagyon sokszor megfigyelhető, hogy a latin nem az anyanyelve a feliratot készítő kőfaragónak, aki hibákat vét. Próbálnak a római megrendelők igényeihez alkalmazkodni, ebben a műfajban is úgymond helytállni. Adamik Béla, a latin nyelv történetének kiváló kutatója, az ELTE Ókortudományi Intézetének docense hibatipológiába rendezte ezeket, és nagyon érdekes megjegyzéseket fűzött olyan jelenségekhez, amelyeket mi, régészek vagy ókortörténészek a latin feliratokon megfigyelünk, de nyelvészeti szempontból nem biztos, hogy tudjuk értelmezni" - emelte ki a professzor.
 
Szavai szerint nagyon sokszor előfordul, hogy kimaradnak betűk a latin szavakból vagy felesleges betűk, szóismétlések tapasztalhatók, de sűrűn akadnak ragozási hibák is. Gyakran kimutatható, hogy a szöveg téves olvasatából származik az elírás. A vésnök ugyanis egy kurzív, azaz kézírással írt szöveget kapott a megrendelőtől, a sírfeliratot viszont kapitális, azaz nagybetűkkel készítette el. 
 
"Említést érdemelnek a beszélt (vulgáris) latinból származó elírások hatása, ami szintén kimutatható a feliratokon. Némi szerencsével a típushibákból  a kőfaragók anyanyelvét is ki lehet következtetni. A hibás feliratok egyébként nemcsak Pannoniára, hanem a birodalom egész területére, sőt magára Rómára is jellemzőek, ahol szép számban éltek nem latin anyanyelvűek. Az elírások láttán felmerülhet a kérdés, hogy a megrendelő miként vehetett át például egy hibás sírfeliratot?" - tette fel a kérdést Borhy László.
 
Magyarázata szerint a ma látható feliratok csupán a "nyersanyagok", nem pedig a végleges felületek. Az ókorban a márványra, mészkőre vagy bazaltra vésett feliratokat ugyanis vékony gipszréteggel vonták be. "Lefedték egy vékony stukkófelülettel, a kivésett betűágyakat pedig festékkel színezték ki, tették láthatóvá. Tehát azt mondhatjuk, hogy a kivésett szavakban elkövetett nyelvtani hibákat utólag korrigálni tudták, ez a korrektorfesték ókori változatának is tekinthető.  A stukkófelület a feliratokról az évszázadok, évezredek során eltűnt, de nyomai, a betűágyakba belekent gipszmassza maradványai sokszor megfigyelhetők. Tehát látható, hogy utólag korrigálták a szöveget" - összegezte Borhy László.
 
(MTI)

Szólj hozzá!

Címkék: lászló epigráfia pannónai bróhy

Baláca (Videó)

2011.11.13. 15:35 Bernát Péter

Szólj hozzá!

Címkék: villa baláca

Hódító légiók nyomában Pannoniában (Programajánló)

2011.11.04. 07:47 Bernát Péter

A Pannoniában hódító légiók nyomába "ered" Beszédes József régész, aki vasárnap tart előadást az Aquincumi Múzeumban.
 
Az Aquincumi Múzeum 2009-ben indította el ismeretterjesztő sorozatát azzal a céllal, hogy egyes előadásokon keresztül bemutassa Budapest történetét az őskortól a népvándorlás koráig. Az előadásokra minden hónap első vasárnapján kerül sor.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mint az Aquincumi Múzeum közleménye kiemeli, Pannonia több mint 4 évszázadon keresztül volt a Római Birodalom provinciája. Meghódítása, birtokbavétele nem egyszerre történt, hanem több lépcsőfokban és eltérő módon. Egyes részein súlyos, véres harcok folytak a bennszülött törzsekkel, míg más területein békés módon, a kölcsönös érdekek mentén sikerült a római uralmat elismertetni. 
 
A provincia megszállás utáni időszaka is bővelkedik hadi eseményekben. Súlyos megrázkódtatást okozott például a markomann-szarmata háború a Kr.u. 2. század második felében, amelynek során a provinciába betörő barbár seregek egészen Itáliáig nyomultak, több gazdag várost kifosztva.
 
Kiemelkedő katonai szerep jutott Pannoniának a 4. század 70-es éveiben is, amikor kisebb erődök, őrtornyok tucatjait építették fel egy-két év leforgása alatt a tartományban állomásozó római hadsereg egységei a császár nagyszabású, dunai határvédelmi koncepciója keretében.
 
Az előadás a római Pannonia izgalmas évszázadaiba kíván betekintést nyújtani, a katonaságra, a hadsereg régészeti emlékanyagára és a hadtörténetre helyezve elsősorban a hangsúlyt - emeli ki a múzeum közleménye.
 
Beszédes József előadására vasárnap, november 6-án 14 órakor kerül sor az Aquincumi Múzeumban. (Kiállító épület, III., ker., Szentendrei út 135.).
 
(MTI)

Szólj hozzá!

Címkék: aquincum pannonia légiók

Római faragványt emeltek ki a Drávából Eszék mellett

2011.11.02. 07:25 Bernát Péter

Egy római kori, reliefet és sírkövet emeltek ki Eszék mellett a Drávából búvárok. A búvárrégész, Kruno Zubcic által 5 méter mélyen felfedezett leletek súlya mintegy 400 kilogramm. A faragványon ábrázolt mitikus jeleneten valószínűleg Vénusz látható két cupidóval, de ebben nem lehetünk biztosak mindaddig, amíg a restaurálási munkálatok be nem fejeződnek. Az elő került leletek a II. III. századra keltezhetőek.

 

Szólj hozzá!

Címkék: sírkő dráva eszék

süti beállítások módosítása