Kétezer éves kincseket fedeztek fel Ukrajnában, a Krím-félszigeten, Kercs közelében, ahol 1989 óta orosz és ukrán régészek egy ősi erődítményt tárnak fel.A leletekről az Ancient Civilizations from Scythia to Siberia című folyóiratban jelent meg tanulmány.
A két kincsleletet két évezrede rejtették el az arteziani citadellában a Boszporuszi Királyság és a Római Birodalom közötti háború alatt. A háború oka az volt, hogy VIII. Mithridatész boszporuszi király függetlenedni szeretett volna a Római Birodalomtól, ezért Claudius császár római csapatokat küldött a Krím-félszigetre Mithridatész öccsének, a Róma barát I. Kotüsztnek támogatására. A római katonai beavatkozás során került sor Kr.u. 45-ben Artezian ostromára, ahol most kétszáznál több érme (közülük 55 db. VIII. Mithridatész által veretett), javarészt bronzpénz, arany-, ezüst- és bronzékszerek, valamint üvegedények kerültek napvilágra - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon (http://www.livescience.com/26150-buried-black-sea-treasure.html).
Nyikolaj Vinokurov régész ismertetése szerint a területet tehetős közösség lakta, amelynek tagjai a rómaiak elől kerestek oltalmat az erődítményben."Esélyük sem volt az erőd védőinek a túlerővel szemben. A menekültek is tisztában voltak azzal, hogy sorsuk megpecsételődött. Az elásott kincsek vélhetően halotti áldozati ajándékok voltak" - magyarázta Vinokurov, hozzátéve, hogy az erőd Kr.u. 45-ben esett el. A rómaiak végül elfogták Mithridatészt és Rómába szállították fogolyként, az uralmat pedig öccse, I. Kotüsz vette át.
Vinokurov szerint a város lakossága etnikailag vegyes volt, hiszen a Krímbe érkező görög telepesek keveredtek a helybéli népességgel. Ami viszont a kultúrát, a szokásokat illeti, egyértelműen érvényesült a görög hatás annak ellenére, hogy ezer kilométer választotta el a telepeseket az anyaországtól. A görög hatás megfigyelhető az előkerült ékszerek esetében is, amelyek között találtak Aphrodité, a szerelem és a szépség istennőjének képmásával díszített ezüst brosst, ahogy olyan arany pecsétgyűrűt, amelybe Nemezisz, a megtorlás istennőjének alakját vésték be.
(MTI)
