Az UNESCO Világörökségi egyezménye aláírásának 40. évfordulóján konferenciát rendeztek pénteken Budapesten a téma szakértőinek részvételével.
Mikor 1972-ben elfogadták a világörökségi egyezményt, az aláírók még százra becsülték a világörökségi listára felvehető helyszínek számát, ehhez képest azon ma 962 természeti és kulturális örökségi helyszín szerepel - idézte fel előadásában a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ alelnöke.
Fejérdy Tamás A világörökség 40 éve című konferencián hozzátette, hogy a kezdeményezés legfontosabb eredeti célja a veszélyeztetett világörökségi javak megőrzésének elősegítése volt a nemzetközi szolidaritás segítségével. Mára már ez némileg háttérbe szorult, mert a dinamikus bővülés következtében megsokszorozódott a feladatok száma, ráadásul a tagállamok befizetéséből összeálló világörökségi alap anyagi lehetőségei sem bizonyulnak elegendőnek - jegyezte meg a szakember.
Hangsúlyozta, hogy a világörökségi listára kerülni ma is hatalmas presztízst jelent, ezért még mindig az új felvételekre való nemzeti törekvések a jellemzőek. Az UNESCO első számú célja az utóbbi időben a lista hitelességének megőrzése. A szervezet egyszerre törekszik a lista régiók közötti és tematikus kiegyensúlyozottságára, ugyanakkor reprezentativitásra, ezek a fogalmak azonban némileg ellentmondanak egymásnak - mondta el a Forster központ alelnöke.
Fejérdy Tamás az újabb trendekről is szólt: jellemzőek lettek a sorozatjelölések (mint a római limes vagy a Selyemút helyszínei esetén) vagy a hasonló elemek (például a francia katedrálisok) csoportosítása közös tétellé.
A legfontosabbnak természetesen a megőrzésnek kellene lennie: nem időnként helyreállítani, hanem folyamatosan gondozni a helyszíneket - mutatott rá az előadó, emlékeztetve arra, hogy már léteznek a világörökségi listáról törölt helyszínek is. A veszélyeztetett örökségek listáján ma több mint 30 helyszín szerepel, ezt komolyabban kellene venni, ugyanakkor fontos, hogy a nem világörökségi helyszínekre is jusson figyelem - figyelmeztetett Fejérdy Tamás.
Tardy János egyetemi tanár, korábbi természetvédelmi helyettes államtitkár szintén annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a világörökségi lista újabb és újabb bővítésének hajszolása helyett a megőrzésre kellene jóval nagyobb figyelmet fordítani. Hozzátette ugyanakkor, hogy a legveszélyeztetettebb természeti értékeknek csak a 3 százaléka szerepel jelenleg a listán.
Nagy viták voltak arról, hogy szükség van-e világörökségi törvényre, de végül Magyarország lett a negyedik állam, ahol ez megszületett - idézte fel a szakember. Értékelése szerint hasznos, hogy a jogszabály létrejött, de még ki kell derülnie, mennyire működik valójában.
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának (UNESCO MNB) elnöke beszámolt arról, hogy nemrég létrejött a szervezet világörökségi szakbizottsága és szellemi kulturális örökség szakbizottsága is. Az újjászerveződött testület célja továbbra is kettős: egyrészt hogy a magyarok megjelenjenek az UNESCO szakbizottságaiban, másfelől hogy az UNESCO által képviselt egyetemes értékek is jelen legyenek Magyarországon.
(MTI)
