Egy római tábort idéző ókori élményparkot adnak át szombaton a Komárom-Esztergom megyei Almásfüzitőn, a tábort a település közelében álló egykori erődítmény után Azaumnak nevezték el.
Karánsebessy Lukács polgármester az MTI-nek elmondta, az oktatásra és szórakoztató pihenésre alkalmas, hagyományőrző élményparkban már idén nyári táborok várják a római kor iránt érdeklődő gyerekeket és felnőtteket.
A "Rómaiak nyomában a Duna mentén" projekt keretén belül létrehozott élménypark lehetőséget kínál fesztiválok, rendezvények és történelmi események újrajátszásának lebonyolítására. A látogatók kézműves tevékenységek és bemutatók révén idézhetik fel a római kor szellemiségét.
A táborokat és foglalkozásokat ókori hagyományőrző egyesületekkel együttműködve szervezik: oktatók, kézművesek, mesteremberek, kelta, római, germán és nomád katonai hagyományőrzők varázsolják a látogatók elé a római tábori életét.
Az élménypark minden évben áprilistól októberig látogatható. A beruházás teljes költsége 125 millió forint volt, ebből 14 millió forintot az önkormányzat biztosított, a fennmaradó összeg a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatása.
Almásfüzitő a beruházással a római korhoz kapcsolódó gyűjteményekből, múzeumokból, kiállítóhelyekből és régészeti parkokból álló kulturális turisztikai útvonal részévé válik, amelynek létrehozását a Magyar Limes Szövetség tűzte ki céljául.
A település területét a rómaiak K.e. 12-ben hódították meg a keltáktól és az illírektől, és a helyet előző lakóikról Azaumnak nevezték el. Claudius császár a limes kiépítésekor Azaumot alkalmasnak találta határvédelemre, így a település tovább élt, mint védelmi erődítmény, a Római Birodalom határvédelmi rendszere, a limes része.
AZAUM, ODIAVUM - Almásfüzitő
Azaum castelluma az első erődítmény Brigetiotól keletre. Az erőd neve és azonosítása körül korábban bizonytalanság uralkodott, de az újabb kutatás megegyezik abban, hogy az Almásfüzitőtől keletre eső, régóta ismert erődöt hívták így. Az erőd területén talált oltárkövön lévő felirat - col(legium) fab(rum) Odiavensi(e)/(ium) - szolgál példaként a helynév későbbi megváltoztatásához.
A kezdeti palánkperiódus után Antonius Pius idejében emelték a 166x203 m kiterjedésű kőerődöt. Melyet a IV. században jelentősen átalakítottak, majd végül a praetentura sinistra-ban kiserődöt létesítettek, amelynek többször megújított járószintjeiről V. század eleji leletek kerültek elő. Az erőd területe azóta csaknem teljesen elmerült a közeli timföldgyár 6-8 méter vastag iszaptengerében, így további régészeti kutatására már alígha lesz lehetőség.
A régészeti adatok nagy részét Fülep Ferenc 1959-1960 években folytatott ásatásai, valamint Bíró Endre 1970-1973 között végzett feltárásai szolgáltatják. Ezek a feltárások az erőd falairól, tornyairól, és kapuiról adtak információkat. Ezen kívül már csak régebben készült légifelvételek adhatnak támpontot néhány további kérdésre.
Az erődben állomásozó csapatok az ala I Britannica, ala I Bosporanorum, ala III Thracum sagittaria, equites Dalmatae voltak.
www.ripapannonica.hu
(MTI)
