Az ókori Brigetio városszerkezete, közműhálózata, ipara rajzolódik ki a feltárások nyomán - közölte Borhy László egyetemi tanár, az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője, aki az idei, immár huszadik ásatási szezon eredményeit összegezte az MTI-nek.
"A letelepített veteránok által alapított városokban a katonai táborok alaprajzát utánozó lakótömbrendszer, úgynevezett insulák alakultak ki. Ezt figyelhetjük meg a déli városokban, például Ljubljana ókori elődjében, Emonában, vagy Poetovióban (a mai szlovéniai Ptujban), ahol szabályos városszerkezet volt. A romanizált őslakosság lakta települések esetében viszont, mint amilyen Aquincum vagy Brigetio polgárvárosa, általában nem beszélhetünk szabályos insularendszerről. Az ásatások nyomán azonban mégis úgy látszik, hogy Brigetióban léteztek ilyen lakótömbök. Az insulák alapterülete 50-szer 50 méteres volt, s három méter széles, kövezett utak választották őket el egymástól" - magyarázta a régészprofesszor.
Ismertetése szerint az idei ásatási szezonban a tavaly feltárt észak-déli irányú út szerkezetét vizsgálták. "Egy többszörösen kijavított útfelületről van szó. Az első periódusban, a Kr.u. 2. század második felében még sóderréteg fedte az utat, ha pedig az megsüppedt, tégla- és kődarabokkal, esetleg edénytöredékekkel pótolták ki, keményre döngölték, majd újabb sóderréteggel borították.
Az út a Severus-korban, a 2. század végén - 3. század elején kapott kőburkolatot, amely nyomokban még fellelhető, bár a kőlapokat a középkorban elhordták és építőanyagként újrahasznosították" - fejtette ki Borhy László.
Mint kiemelte, Brigetiónak voltak közművei. Az idén megtalálták egy lakóház udvarához kapcsolódó csatornarendszert, amelynek csatlakoznia kellett a városi csatornahálózatához. Ismernek csatornarészleteket a katonai tábor területéről is. "A polgárváros csatornahálózatát még nem tártuk fel, de bízom benne, hogy megtaláljuk" - fogalmazott a régészprofesszor.
Brigetiónak valószínűleg a földfelszín felett haladó vízvezetékrendszere lehetett, s a városban eddig három ciszternát, víztározót tártak fel. "Tárgyi leletanyagban is nagyon érdekes volt az idei ásatási szezon" - emelte ki Borhy László, aki elmondta, hogy csontfaragványokat, elsősorban hajtűket, áttört bronzvereteket találtak. Nagy számban került elő importból, főleg a Rajna-vidékről, illetve Közép-Galliából származó kerámia, de találtak amforatöredékeket is, amelyek részben Hispániából, részben Kelet-Mediterráneumból érkeztek, valamint van egy Fekete-tenger vidékéről származó töredék is.
"Az amfora az antik világ +csomagolóanyaga+ volt, amelyben különböző termékeket - halszósztól az olíván át a kagylókig mindenfélét szállítottak. Más típusú amforát készítettek a Fekete-tenger vidékén, mint Dél-Galliában, vagy Belső-Hispániában és más jellegű árukat is szállítottak bennük. Az ilyen leletek mindig nagyon érdekes, a korabeli kereskedelmi kapcsolatrendszerre vonatkozó adatokkal szolgálnak" - mondta Borhy, aki példaként az 1. számú insula tulajdonosát hozta fel. Személye nem ismert, bár valószínűleg kötődhetett a katonasághoz, hiszen a nagyméretű épületet olyan tetőcserepekkel fedték be, amelyeken a Brigetióban állomásozó légió bélyegzője látható.
"Mindenképpen tehetős személyről van szó, hiszen nagyon nagy mennyiségben került elő importkerámia, és olyan amforatöredékek, amelyekben távoli provinciákból megrendelt áru érkezett" - mondta.
Az 1. és a 2. számú insulák környékéről nagy számban kerültek elő az idei ásatási szezonban bronzból készült félkész termékek, elsősorban fibulák (ruhakapcsoló tűk), amelyek arra utalnak, hogy a közelben egy bronzművesműhely is működhetett. A korábbi években pedig a környéken egy üvegműves műhelyt tártak fel. "A leletekből ítélve mindenképpen iparos tevékenység folyt a város ezen részén" - hangsúlyozta Borhy László.
(MTI)
