HTML

Blogunkról

Kézzelfogható közelségbe került Magyarország számára, hogy a Római Birodalom egykori tartományának, Pannoniának a Duna mentén húzódó határa, a limes, vagy másik nevén a ripa Pannonica is az UNESCO világörökség része lehessen. A magyarországi limes szakasz világörökséggé nyilvánítását célzó pályázatnak legkésőbb 2012 januárjára el kell készülnie, mely eredményessége nagyban függ az önkormányzatokon, múzeumokon, civil szervezeteken, magánszemélyeken, akiket érinthet a védelemmel járó előny és kötelezettség. Önmagában a római limes, mint örökségi helyszín nem magyar adottság, hiszen a Római Birodalom egykori határvonala a mai Nagy Britanniától egészen a Fekete-tengerig, majd a Közel-Keleten át Afrika északi országait érintve egyetlen hatalmas helyszínként kerülhet a világörökségi listára. Ennek lehet része - immáron negyedik nevezőként - Magyarország is. E-mail: ripapannonica@hotmail.com

Közösség

Látogatók

A limesút és az M0-ás szélesítése

2011.06.21. 10:42 Bernát Péter

A paksi Lussonium konferenciára igyekezve az embert inkább csak bosszantotta az M0-on feltorlódott kilométer hosszan kígyózó kocsisor, amelyet az autóút szélesítésével kapcsolatos munkálatok okoztak. A bosszankodást azonban enyhítette, hogy az elkészült új sávoknak nagy hasznuk lesz, könnyebbé és gyorsabbá fogják tenni a környék közlekedését, ráadásul a munkálatok közvetetten a limesszel kapcsolatos ismereteinket is bővítik. 

A különböző építési munkálatokkal együtt járó leletmentések során már eddig is sok értékes információ került napvilágra és így van ez az M0-s mostani bővítése esetében is. A XXII. kerületben végzett leletmentés során ugyanis újkőkori és avar leletek mellett előkerült a római limesút egy, a mai Nagytétényi út mellett futó 40 méteres szakasza. A felfedezés különösen fontos, mivel Campona és Matrica közötti limesút nyomvonalával kapcsolatosan mindeddig igen kevés ismerettel rendelkeztünk. Márpedig a római határvédelem kutatása szempontjából a limesútnak éppen olyan nagy jelentősége van mint az erődöknek, vagy más katonai létesítményeknek, tekintve, hogy ezeket a katonai objektumokat a limesút integrálta egy egységes védelmi rendszer részévé. 
 
Bár a limesút a Duna mentén végigfutva egy egységet képezett, a szerkezetéről mégsem lehet elmondani ugyanezt. A leletek tanúsága szerint, amíg az erődökön átfutó szakaszokat vastag alapozással és kőborítással látták el, addig az erődök közötti szakaszok csak kavicsborítást kaptak. Az út építését és karbantartását a legnagyobb valószínűséggel a hadsereg kötelékébe tartozó mérnökök irányították. Az ő szakértelmüknek és fejlett eszközeiknek köszönhetően a limesút mindig a legoptimálisabb nyomvonalon haladt, akár, ha lehetőség volt rá, nyílegyenesen hosszú kilométereken át. A pontos nyomvonal kijelölését az úgy nevezet groma segítette, amely egy állványra szerelt egymásra merőleges rudakból és az azokról lelógó függősúlyokból állt. A szerkezet római mérnöki tudományokban betöltött szerepét jól mutatja, hogy A földmérésről (de limitibus) címmel ránk maradt, Kr.u. I-II. század fordulóján keletkezet művet egy bizonyos Hyginus Gromaticus jegyez.
 
A limesút nem csak vonalvezetését és szerkezetét tekintve volt jól megtervezve, hanem megfelelő információkkal is ellátta a rajta közlekedőket az egy római mérföldenként (1478,5 m ) elhelyezett mérföldkövek segítségével. Ezekre a több méter magas oszlopokra vésték fel az erődök, városok távolságát, így a vonuló katonák és az utazók mindig pontosan tudták, hogy indulásuk óta mekkora utat tettek meg és mennyi van még hátra. A mérföldkövek pontos elhelyezését elmés szerkezet, a Héron és Vitruvius által is leírt hodométer segítette. A hodométer lényegében egy távolságmérésre használt ókori eszközvolt, amely Vitruvius leírása szerint a következő képen működött:
 
                         
 
"A hodométer négyszeres fogaskerék-áttétellel működik, minden áttételnek egy-egy számlálólap felel meg; két számlálólap a részleteredményeket jegyzi, a legfelső pedig a végeredményt, vagyis a megtett római mérföldek vagy stadionok számát. Vitruvius a legfelső számlálólapon körben lyukakat vágott, mindegyik lyukba golyót helyezett, s amint a lap fordult, a golyó leesett a lap alá helyezett csövön át a készülék aljában levő fémdobozba, s így az utasoknak hangosan jelezte, hogy megint túl vannak egy mérföldön. Az út végén a leesett golyók számából is megállapíthatták a megtett mérföldek számát." 
(Révay József: Százarcú ókor)
 
A limesút tehát egyben a római határvédelem logisztikai ütőere és az antik mérnöki tudomány egyik legfontosabb Pannóniában ránk maradt emlék. Kutatását ezért ugyanolyan fontosnak kell tartanunk mint más limes objektumokét. Ezért is fontos, hogy a mostani M0-hoz kapcsolódó feltárás során újabb információkhoz juthatunk a Campona és Matrica közötti limes szakaszról.

 

Szólj hozzá!

Címkék: m0 mérföldkő nagytétény limesút groma

A bejegyzés trackback címe:

https://limes.blog.hu/api/trackback/id/tr383002444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása