Dunakeszi: late Roman military presentation and show (pictures, videos)
2011.09.25. 13:22 Bernát Péter
Szólj hozzá!
Ókori hajógyárat fedezhettek fel Róma közelében
2011.09.25. 09:36 Bernát Péter
Ókori hajógyárat fedeztek fel nagy valószínűséggel a Southamptoni Egyetem és a római Brit Intézet régészei, akik az olasz főváros közelében Portus antik kikötővárost tárják fel.
Portus napjainkban három kilométernyire van a tengertől, a római Fiumicino repülőtér közelében található. A mesterséges kikötő kiépítése a Tiberis (Tevere) torkolatában Claudius császár Kr.u. 41 és 54 közötti uralkodása alatt kezdődött, amikor Ostia, az ókori Róma eredeti kikötője már nem bírta a hirtelen megnövekedett teherforgalmat. A létesítményt Nero (54-68) avatta fel, majd Traianus (98-117) építette meg a második "ütemét". A 6. században sorsára hagyták a várost, amikor a kikötő kezdett eliszaposodni. Bár fontos szerepet játszott Róma életében, Portusról mindmáig lényegesen kevesebbet lehet tudni, mint Ostiáról.
A régészek a kikötői komplexum központjában egy masszív négyszögletes épületet tártak fel, amelyet eredetileg raktárnak hittek. A további ásatások viszont felvetették annak a lehetőségét, hogy kezdetben a létesítmény hajókészítő műhely lehetett, ahol egyaránt vállalták a hajók építését és javítását - olvasható a Southamptoni Egyetem honlapján (http://www.soton.ac.uk).
"Nagyon kevés római birodalmi hajókészítő műhely került eddig napvilágra, amennyiben feltételezéseink bebizonyosodnak, ez lesz mind közül a legnagyobb a Földközi-tenger térségében" - hangsúlyozta az ásatásokat irányító Simon Keay, az egyetem professzora.
A feltételezett hajógyár a Kr.u. 2. században épült. Hossza körülbelül 145 méter lehetett, szélessége pedig 60 méter, magassága pedig elérte a 15 métert. Hatalmas, téglaborítású betonoszlopok tartották a famennyezetet. Az épületben legkevesebb nyolc dokkot alakítottak ki.
Portusban előkerültek olyan felíratok is, amelyek tanúsága szerint a kikötővárosban hajóépítők céhe (corpus fabrum navalium portensium) működött. Találtak egy olyan ókori padlómozaikot is, amelyen a most feltárt épülethez hasonlót a dokkokban álló hajókkal együtt "keltett éltre" az antik művész.
(MTI)
Szólj hozzá!
Címkék: hajó róma kikötő
Kétezer éves római birtok Tirolban
2011.09.20. 07:25 Bernát Péter
A maradványokat az Alpokon keresztül egykor vezető egyik legfontosabb út, a Via Claudia Augusta mentén találták meg a régészek.
Egy több mint kétezer éves birtok maradványait tárták fel Dél-Tirolban az Innsbrucki Egyetem régészei az Alpokon keresztül egykor vezető egyik legfontosabb út, a Via Claudia Augusta mentén. a Malser Haidéra tervezett öntözőrendszer kiépítésekor.
Munkájuk során a régészek három római kori település nyomaira bukkantak. A Herald Grabherr régész és munkatársai által vezetett projekt célja, hogy a régészeti leletekért felelős bolzanói hivatallal közreműködve elemezzék a római kori leleteket és megvizsgálják az újonnan felfedezett egykori településeket.
Az ásatások júniusban kezdődtek, ekkor tárták fel a vidéki birtok, úgynevezett villa rustica maradványait. A leletek szerint a birtokot az 1. században hozták létre, az ott lakók azonban a 3. században ismeretlen okokból elhagyták a területet. Később, a kora középkorban kezdtek el az elhagyott római romokon sírokat kialakítani.
A helyszínen számos érmére, fibulára, kerámia és egyéb edényekre bukkantak. Több római asztali edénymaradvány utal dél-franciaországi fazekasműhelyekkel való korai kereskedelmi kapcsolatra.
(MTI)
Szólj hozzá!
Címkék: ausztria villa via claudia tirol augusta rustica
Talajradarral térképezik fel Aquincum feltáratlan részét
2011.09.19. 15:03 Bernát Péter
Talajradarral térképezik fel Aquincum eddig feltáratlan részeit a Budapesti Történeti Múzeum és az Osztrák Régészeti Intézet szakemberei, ha a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén tulajdonosként hozzájárul az idei munkálatokhoz.A magyar és az osztrák intézmény korábban öt évre szóló megállapodást kötött egymással közösen végzendő régészeti kutatásokra, illetve mérésekre.
Ennek az együttműködésnek a részeként indítanának most projektet az aquincumi polgárváros nyugati, jórészt eddig "kutatlan" részének geodéziai felmérésére. Ez - az előterjesztés szerint - egyedülálló lehetőséget biztosítana föld alatt rejtőző utcák, házak, úgynevezett roncsolásmentes régészeti feltérképezésére.
A vizsgálat eredményeit, tehát az így elkészülő aquincumi térképet a magyar és az osztrák fél várhatóan már a 2012-es bulgáriai limes-kongresszuson bemutatja.
(MTI)
Szólj hozzá!
Címkék: aquincum talajradar
Feltárták a "Festőház" maradványait az aquincumi polgárvárosban
2011.09.13. 14:47 Bernát Péter
Feltárták az úgynevezett Festőház maradványait az aquincumi polgárvárosban. Az épületet az Aquincumi múzeum Európai Uniós támogatású pályázatának részeként visszaépítik, és a látogatók által bejárható, római mintára berendezett lakóházként funkcionál majd jövő évtől."Az épület legelső régészeti kutatása az 1940-es évek elején történt, amikor a múzeumtól délre eső területen lőtér kialakításakor leletmentő feltárásokat végeztek. Ezek során egy kilenc helyiséges, északi és déli végén egy-egy porticussal kiegészített hosszúkás lakóépületet tártak fel. A szinte minden helyiségében freskókkal díszített épületben festékes tégelyeket is találtak. A festék és a freskók anyaga megegyezett, ezért gondolták úgy, hogy festőmester házáról van szó" - mondta Láng Orsolya, az Aquincumi Múzeum ásatásvezető régésze az MTI-nek.
A feltárások akkor abbamaradtak, a lőtér építése során az ókori épület nagy része megsemmisült.
"Ennyit tudtunk csupán az épületről, amikor két évvel ezelőtt hozzáfogtunk a kutatásokhoz. 2009-ben egy kisebb szondázást végeztünk: kiderült, hogy valóban elpusztult az épület nagyobb része, tavaly viszont sikerült megtalálnunk a ház déli sarkát, valamint a dél felől csatlakozó két helyiséges pincét, amely a lépcsőlejárattal együtt szinte teljes épségben vészelte át a lőtérépítést. A helyiségeket belülről durvább, fehér vakolat borította. A lépcső fokait részben kőből készítették és agyaggal tapasztották le, részben pedig az agyagos altalajba vágták, majd deszkával boríthatták. A lépcsőfokok lenyomata fennmaradt a vakolatban" - ismertette az elmúlt két ásatási szezon eredményeit a régész.
Az idén, miután a tereprendezés során elszállították a lődombok megmaradt anyagát, a ház környezetéről szerettek volna többet megtudni. Az ásatások során bebizonyosodtak a régészek korábbi sejtései, akik feltételezték, hogy a "Festőház" nem volt önálló épület - legalábbis a római uralom későbbi időszakában -, hanem egy úgynevezett hosszúháznak a lakórésze lehetett.
A legkorábbi leletek a 2. század elejére tehetők, valószínűleg ekkor épült ki maga a ház is.
"A továbbiakban legalább háromszor-négyszer átépítették, új helyiségeket alakítottak ki, és megváltoztatták a padlószinteket. A legutolsó átalakítást a 3. század közepén végezték, ekkoriak az utolsó padlószintek, amelyeket megtaláltunk" - idézte fel.
Nagyon változatos a leletanyag. Elsősorban kerámiákat - mindennapi használati tárgyakat, főzőedényeket, asztali edényeket - találtak, de sok pénzérme is előkerült, amelyek fontos adalékokat szolgáltatnak az épület keltezéséhez.
"Rengeteg a freskótöredék, amelyek több tucat ládát töltenek meg. Ezek a színpompás, többnyire geometrikus és növényi motívumok az épület különböző időszakaiban díszítették a falakat. A töredékekből valószínűleg össze is lehet állítani falfelületrészeket. Úgy tűnik, hogy mennyezetfreskónk is van, de egy kis terrakotta Vénusz-szobrocska is előkerült. A feltárt terület egy részét egyelőre visszatemetjük, de például a római utak bemutatásra kerülnek. Az úgynevezett Festőházhoz tartozó további helyiségeket a közeljövőben szeretnénk újra kinyitni és bemutatni az érdeklődőknek" - emelte ki Láng Orsolya.
(MTI)
