Bemutatták az egykori Római Birodalom Bécstől Budapestig húzódó határa mentén található emlékhelyekről készült útikalauz magyar nyelvű változatát.
A Római emlékek a Közép-Duna vidéken Vindobonától Aquincumig című kiadványról Visy Zsolt régész professzor elmondta, hogy a 200 oldalas, színes, tartalmas, zsebkönyvformájú ismeretterjesztő kötet a turistáknak és a kultúrturizmus híveinek készült. Hozzátette: hosszú évek óta dolgoznak együtt szlovák és osztrák szakemberekkel, hogy összehangoltan, egységes elvek alapján kutassák az egykori római határvédelem emlékeit.
Az egykori Pannónia jelenleg hét országon húzódik keresztül. "A Római Birodalom limesén keresztül nemcsak a határvédelmet és az antik anyagokat vizsgáljuk és elemezzük, hanem ezen keresztül az egész birodalom történetét is megrajzoljuk, hiszen bebizonyosodott, hogy a birodalom sorsa a határon, a határtartományban, az ott állomásozó katonákon és a hadseregen múlt" - magyarázta a professzor.
Margaréta Musilová, a kiadvány egyik szerkesztője elmondta, hogy a színes helyszíni fotókat, számítógépes grafikákat és műtárgyfelvételeket is tartalmazó útikalauz olyan emlékekkel ismerteti meg az olvasót, amelyek eredeti lelőhelyükön ma is látogathatók. Az adott településről részletes térképet készítettek, a nagyobb topográfiai egységeket összefoglaló vázlatokon ábrázolják és a helyszínek megközelítési lehetőségei mellett a GPS koordinátákat, a múzeum címét és telefonszámát is feltüntették.
Az ismertetőket az adott terület szakavatott kutatója írta, a könyv összeállításában tizenhárom magyar, kilenc szlovák és öt osztrák szakember dolgozott. A könyv élvezhető módon foglalja össze a három ország régészeinek a közép-dunai limes szakaszán végzett feltárásait. A kiadvány másik szerkesztője Vladimír Turcan volt - tette hozzá.
(MTI)
Útikalauz a római emlékekről a Közép-Duna vidékén
2012.04.22. 09:27 Bernát Péter
Szólj hozzá!
Címkék: ausztria szlovákia zsolt aquincum utikönyv visy vindobona
Megnyitotta kapuit a Villa Romana Baláca
2012.04.19. 11:15 Bernát Péter
Megnyitotta kapuit a veszprémi Laczkó Dezső múzeum római villagazdasága, a Villa Romana Baláca, amely idén egy 130 millió forintos fejlesztésnek köszönhetően új attrakciókkal várja a látogatókat.Szólj hozzá!
Címkék: villa balaca
Luxus ezüst étkészlet a 4. századból Vinkovciban
2012.03.29. 06:59 Bernát Péter
Több mint ötven darabból álló, a 4. századból való luxus ezüst étkészletet találtak a régészek a kelet-szlavóniai Vinkovci (Cibalae - Pannonia Secunda) belvárosában. KÉPEKCibalaeCibalae a mai Szerémségben, Pannonia déli részén a Fruska-hegy közelében Mursától 23, Sirmiumtól 50 római mérföldre fekszik. A Sirmiumból jövő út Cibalaeban ágazik ketté, az egyik ága Aquincum felé vezetett, a másik pedig Siscia irányába haladt tovább. A Bosut (Basuntius) folyó némileg magasabban fekvő bal partján alapított római város egy időszámításunk előtti La Tene településre épült. A várost az első század végén vagy a második század elején alapították. Kezdetben a várost kettős árok vette körül. Amikor a város terjeszkedni kezdett a dupla árkot egyetlen sánckerítéssel erősített árok váltotta fel.Hadrianus uralkodása alatt Cibalae előbb municipium státuszt nyert el, majd később Caracalla colonia rangra emelte a települést (Colonia Aurelia Cibalae).A város három főútvonal kereszteződésében található (Poetovio - Mursa - Sirmium; Emona - Siscia - Sirmium; Cannabiaca - Aquincum - Taurunum), valamint a hajózható folyó nyújtotta lehetőségeket is meg kell említeni.A város közelében több agyaglelőhely is volt a római korban, melyek biztosították a kiváló minőséget produkáló helyi fazekasság alapanyag szükségleteit. Az agyagedények nagymennyiségű előállításán túl építkezésekhez használatos téglákat is készítettek. A kutatások eredményei, melyeket az egykori város falain belül és annak környékén végeztek, megerősítették a feltevéseket: eddig mintegy 50 égetőkemencét találtak a régészek. Szintén megtalálták a római fürdők, a vízvezetékrendszer és a temetkezési helyek maradványait is.308-ban a harmadik tetrarchia válságának megoldására összehívott carnuntumi császártalálkozó eredményeképpen Pannonia Licinius uralkodása alá került. Constantinus és Licinius közötti kialakult viszály 316 október 8-án a cibalaei mezőn vívott csatával zárult, mely Constantinus győzelmével zárult. 321-ben és 328-ban két római császár, Valentinianus és testvére Valens született Cibalae-ben.A városban állomásozó katonai csapatok jelenlétére eddig nem került elő semmiféle bizonyíték.(ripapannonica.hu)
Szólj hozzá!
Címkék: a horvátország luxus ezüst 4. étkészlet ezust századból vinkovciban
Amida ostroma 6.: Előjáték az ostromhoz
2012.03.26. 07:07 Bernát Péter
Ursicinus kíséretének megtámadása nyilvánvalóvá tette, hogy a várost nem lehet biztonságosan elhagyni, így még a jobbik esetben is egy jó ideig tartó blokádra, a rosszabbikban pedig ostromra lehetett számítani (Előzmények: 1. 2. 3. 4. 5.). Különösen rossz hír volt, hogy a városban rengeteg idegen is tartózkodott, akik az éppen akkor esedékes éves vásárra érkeztek 20 ezresre duzzasztva ezzel a városban tartózkodók létszámát.

Ami a római katonák felszerelését illeti, a negyedik századra a Traianus oszlopról ismert II. századi légionárius felszerelés is kikopott a használatból. A hajlított téglalap alakú pajzsokat (scutum) felváltották az ovális, majdnem kerek formájúak és a hagyományosnak nevezhető gladius helyett is már a jóval hosszabb spatha-típusú kardot használták, de a rég használt hajítódárdát a pilumot is végleg kezdte kiszorítani a szúrásra, döfésre és nem csak hajításra alkalmas lancea. A régi típusú sisakok is eltűntek, helyettük jóval egyszerűbb, könnyebben előállítható típusok kerültek használatba, mint például az intercisai (balra fent), vagy az úgynevezett spangenhelm (balra lent) típusba sorolhatók.
szerepet a közvetlen összecsapásokban, maximum csak a végső összecsapás során bonyolódhattak közvetlen összetűzésbe az ellenséggel. Nagy létszámú civil jelenléte a falakon ugyanis az ostrom során csak gátolta volna a profi katonaságot feladata hatékony ellátásában. Ez persze nem azt jelenti, hogy sáncmunkákra, falak javítására nem használtak volna fel civil munkaerőt, éppen ellenkezőleg, ilyen feladatokra nyílván igénybe vették a lakosság munkaerejét.
Amida védelméhez tehát nem csak hadianyag, víz, élelem állt megfelelő mennyiségben rendelkezésre, de viszonylag sok katona is védelmezte. Ammianus és tiszttársai ezért joggal bízhattak abban, hogy képesek lesznek megvédeni a várost. De még az is elképzelhető volt, hogy nem is fog sorkerülni ostromra, hiszen eddig a perzsák minden nagyobb erődöt megkerültek, és a perzsa főerők még nem is mutatkoztak, ráadásul fő céljuk nem Amida elfoglalása, hanem az Eufráteszen való átkelés volt.
A perzsa fősereg július közepén ért Amida térségében, de egyáltalán nem úgy tűnt, mintha ostromra készülődne. Shapur először elhaladt a város mellett és a környező, könnyebb zsákmányígérő kisebb erősségek ellen fordult, amelyek egyből megadták magukat. Csak ezután vonult Amida alá, de még ekkor sem tett előkészületeket komoly ostromra, helyette kíséretével a falak alá lovagolt, hogy megadásra szólítsa fel a védőket. A rómaiak válasza azonban tömör és egyértelmű volt, különféle hajítófegyverekből össztüzet zúdítottak a királyra és kíséretére. 
Szólj hozzá!
Címkék: amida 359 ammianus marcellinus
Három kötet jelent meg a római limesről
2012.03.21. 07:52 Bernát Péter
A római limes egy letűnt civilizáció kiemelkedő tudományos és technológiai emléke - hangsúlyozta Gabler Dénes régész, az MTA doktora a Pécsi Tudományegyetem (PTE) régészeti tanszéke Danube Limes kutatócsoportja által megjelentetett három kötet keddi budapesti bemutatóján.


