A csontfaragás ősi művészetével ismerkedhetnek a Kutatók éjszakáján az Aquincumi Múzeum előadásain a látogatók, akik egyebek mellett választ kaphatnak olyan kérdésekre, hogyan működik egy római eszterga, és lehet-e szarvasagancsot esztergálni vagy agancsból fésűt készíteni.
Az emberiség legalább százezer éven át használta a csontot, agancsot és elefántcsontot eszközök és díszítések készítésre, Magyarországon az ősi iparág története legalább negyvenezer évre vezethető vissza - olvasható a múzeum honlapján.
Az elmúlt 120 évben Budapest területén több ezer, főként állatcsontból, agancsból és elefántcsontból készült római kori eszköz és tárgy került elő. Az Aquincumi Múzeum gyűjteményeiben a csontszerű anyagokból készült tárgyak többsége magán hordozza készítésének minden jegyét. Elkészítésük feltételezett módja könnyen megismerhető, ha azonos alapanyagból, a feltételezett metódusokat alkalmazva lát a feladatnak a kutató. Az állati vázrészek megmunkálásáról, a csontszerű anyagok készítés-technikáiról Vecsey Ádám, az Aquincumi Múzeum restaurátora tart előadást.
T. Bíró Mária régész, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészettudományi karának volt dékánhelyettese a csontfaragás történetét mutatja be az antikvitásban. Előadásában az őskori ember csontból készült amulettjeitől Harun al Rasid által Nagy Károlynak ajándékozott elefántig a korszak legérdekesebb és kuriózumnak számító leleteit tekinti át a hozzájuk fűződő történetekkel (forrásokkal) egyetemben. Ismerteti a római provinciák, elsősorban Pannonia és Aquincum csontiparát is, hiszen a csont volt az ókor "műanyaga". Az élet minden területén alkalmazták: csontból vagy csonttal díszített tárgyak készültek a katonaság részére, de készültek csontból háztartási eszközök, ékszerek is.
"A csontfaragványok divatja különösen a 4. századra jellemző, Pannonia pedig birodalmi viszonylatban is kiemelkedik a csontfaragványainak mennyiségével és minőségével. A legtöbb csonttárgy a temetőkből kerül elő, a legszebb aquincumi faragványok is a helybeli asszonyok sírjaiból származnak" - emeli ki az Aquincumi Múzeum honlapja.
Vass Lóránd régész a Kutatók éjszakáján előadásában a római korban oly népszerű faragott csonttárgy-típusokat mutatja be. Az érdeklődők egyebek közt megtudhatják, milyen csonttárgyakat és mire használtak a rómaiak, viseltek-e például a római férfiak hajtűket, és előfordulhatott-e esetleg, hogy a nőkhöz hasonlóan varrtak.
A gyerekeket a programok ideje alatt a mitológiai játszótér és a virtuális élménytér várja.
Hetedik alkalommal rendezi meg a Tempus Közalapítvány szeptember 28-án a Kutatók éjszakáját, amelynek idén harmadszor a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány is a társszervezője. Az Európai Bizottság támogatásával 2005 óta Európa-szerte megvalósuló egész napos, fesztiváljellegű esemény célja a tudomány és a kutatói pálya népszerűsítése. Az érdeklődők tudományterületet, programot és helyszínt a http://www.kutatokejszakaja.hu/2012/ oldalon és a Facebookon választhatnak ( http://www.facebook.com/kutatokejszakaja ).
(MTI)
