Ókeresztény művészet címmel rendeznek nemzetközi konferenciát csütörtökön és pénteken Pécsen, a város világörökségi helyszíneinek népszerűsítésére külföldi kutatók, szakmai fórumok körében.
A szervező Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-nek (ZSÖK) szerdán, az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyaga szerint a neves hazai és külföldi tudósok részvételével zajló esemény megnyitója reggel kilenc órakor lesz a Cella Septichora Látogató Központban, ugyanitt az érdeklődők megtekinthetik az ókeresztény emlékhelyeket.
A konferencia a Művészetek és Irodalom Házában folytatódik, ahol a két nap alatt tizenkét angol nyelvű előadás hangzik el a témában. Szó lesz a paradicsomábrázolásról Sopianae ókeresztény temetőjében, az ókori Pécs kora keresztény északi temetőjének épületeiről, az imádkozó keresztény alakokról. Kutatók számolnak be a pécsi sírkamrák falképeinek vizsgálati eredményeiről, beszélnek az alkotások ikonográfiájáról, s egyebek mellett a feltámadásról, mint az ókeresztény művészet motívumáról is.
A ZSÖK világörökségi divízióvezetőjét, Üveges Attilát idézve azt írta, hogy a pécsi ókeresztény temető páratlan építészeti és művészeti értékei számos európai egyetem figyelmét felkeltették már, de megfelelő idegen nyelvű szakirodalom hiányában ezen intézmények csak felületes ismeretekkel rendelkeznek azokról. Úgy vélte: ezért fontos, hogy egy olyan kiadvány készüljön, amely nemzetközi viszonylatban is hitelesen és szakszerűen mutatja be a pécsi világörökségi helyszínek ókeresztény emlékeit, azok egyediségét, a keresztény művészetben és építészetben betöltött egyedülálló szerepét. A konferencián elhangzó előadások egy magas színvonalú tanulmánykötetben jelennek meg, költségét a University of London King's College finanszírozza a pécsi eseményen résztvevő brit előadók jóvoltából.
Pécs hatodik magyarországi helyszínként 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A Világörökség Bizottság értékelése szerint a 4. századi ókeresztény kápolnák, a temető és annak festett sírkamrái építészeti és művészeti szempontból is egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom 4. századi hanyatlásától a Frank Birodalom 7. századi hódításáig terjedő időszakot.
A baranyai megyeszékhelyen 1782 óta több száz téglasír, több tucat kőből és téglából épített kisebb sírkamra, valamint nagyobb méretű temetői épület került elő. Egy részük festett, belső tereik bibliai jelenetekkel és szimbólumokkal díszítettek, ami tovább növeli egyediségüket, egyetemes kulturális értéküket. A 2005/2006-ban végzett ásatásokat követően a korábban már bemutatott, és az újonnan feltárt emlékeket egyetlen épületkomplexum, a 2007-ben megnyílt Cella Septichora Látogató Központ fogja össze.
A nagyrészt helyreállított, ezért látogatható föld alatti és a földfelszíni építmények megőrizték a késő római temető hangulatát. Az érdeklődők a falképeken keresztül nemcsak a késő római kori kereszténység eszmeiségéhez kerülhet közel, hanem láthatja azt is, hogy az új vallás nem sokkal elterjedése után milyen páratlan művészeti alkotásokat inspirált.
A pécsi freskók a korai keresztény provinciális művészet itáliai mintaképek alapján készült hiteles alkotásai, amelyek egyszerre tükrözik a kor egyetemes gondolatvilágát és tartalmaznak helyi, egyedi elemeket is. Az ókereszténység legáltalánosabban használt szimbóluma, a Krisztus monogram kedvelt díszítőelem a sopianaei sírkamrákban. A falfestményeken emellett olyan bibliai jelenetek elevenednek meg, mint a bűnbeesés, az oroszlánok vermébe dobott Dániel próféta, Szűz Mária és a gyermek Jézus, Jónás és a tüzes kemencébe vetett ifjak történetei. A pécsi ókeresztény freskókra jellemző a gazdag növényi és állati ornamentika: a képeken a galambok, a pávák, a kancsó és a pohár, de a paradicsomkertet szimbolizáló geometrikus díszítések is megtalálhatóak.
(MTI)
