Jelenlegi posztunkban időben és térben is elkalandozunk Pannónia provincia jól ismert tájairól és vigyázó szemünket, ha nem is Párizsra, de egy másik galliai városra, Bibractére vetjük. A haeduus gall törzs egykori oppiduma a mai franciaországi Autun közelében fekszik, a történelem iránt érdeklődő magyar olvasóközönség leginkább az ELTE munkatársai által itt folytatott ásatások kapcsán ismerheti. A Szabó Miklós akadémikus által vezetett kutatócsoport kutatási eredményei alapján elmondhatjuk, hogy Bibractében emelkedett a nyugati provinciák egyetlen általunk ismert még Augustus uralkodása előtt emelt bazilikája. Vagyis, a város minden bizonnyal fontos katalizátora volt a térség romanizációjának., de emellett fontos szerephez jutott Caesar galliai hadjáratai során is, hiszen a római hadvezér Kr.e. 58-ban Bibracte közelében győzte le a helvéteket és Kr.e. 52-ben itt választották vezérükké a gallok Vercingetorixet.
ElőzményekA konfliktus eredetileg a helvétek vándorlása miatt robbant ki, akik felkerekedtek eredeti lakóhelyükről, a mai Svájc területéről, és Galliába vonultak. Vándorlásuk során római területeken is át akartak kelni, amit a provincia (Gallia Cisalpina) akkori helytartója Iulius Caesar nem engedélyezett, sőt árkokkal, sáncokkal és őrtornyokkal lezárta a határt. A helvétek azonban mégis eljutottak Galliába, ahol a hirtelen megjelent több mint 300 000 ezres néptömeg felborította az addig kialakult, Róma érdekeinek is megfelelő hatalmi viszonyokat és veszélyeztette a Rómával baráti viszonyban lévő törzsek politikai stabilitását. Caesar ezért eredt a helvétek nyomába és ezért hatolt be Galliába, ahol Bibracte közelében vívták meg a döntő csatát.
„A katonák a magaslatról elhajított dárdáikkal könnyen áttörték az ellenség zárt harcrendjét. Amikor hajítódárdáik elfogytak, kardjaikat kirántva támadtak ellene.”(Caesar)
„Caesar legelőször elvezettette a maga, azután a többiek lovait azért, hogy a mindnyájuk számára egyforma veszélyben a menekülés reményét elvegye.”(Caesar)
