HTML

Blogunkról

Kézzelfogható közelségbe került Magyarország számára, hogy a Római Birodalom egykori tartományának, Pannoniának a Duna mentén húzódó határa, a limes, vagy másik nevén a ripa Pannonica is az UNESCO világörökség része lehessen. A magyarországi limes szakasz világörökséggé nyilvánítását célzó pályázatnak legkésőbb 2012 januárjára el kell készülnie, mely eredményessége nagyban függ az önkormányzatokon, múzeumokon, civil szervezeteken, magánszemélyeken, akiket érinthet a védelemmel járó előny és kötelezettség. Önmagában a római limes, mint örökségi helyszín nem magyar adottság, hiszen a Római Birodalom egykori határvonala a mai Nagy Britanniától egészen a Fekete-tengerig, majd a Közel-Keleten át Afrika északi országait érintve egyetlen hatalmas helyszínként kerülhet a világörökségi listára. Ennek lehet része - immáron negyedik nevezőként - Magyarország is. E-mail: ripapannonica@hotmail.com

Közösség

Látogatók

Celemantia, a világörökségi cím egyik szlovákiai várományosa

2011.04.05. 09:51 Bernát Péter

 A szlovákiai Izsa község határában fekszik Celemantia ókori erődítménye, amely a II. századtól a brigetiói légiós tábor ellen erődjeként szolgált. Jelenleg a pozsonyi Gerulata erőddel együtt Celemantia is szerepel a világörökségi címre jelölt helyszínek között, amint arról a múlt héten a Duna TV is beszámolt:

 

Az antik forrásokban a táborról nem tettek említést. Jelenlegi ismereteink a tábor építéstörténeti kialakulásáról a többéves régészeti kutató munkának köszönhetők. Leányváron az első régészeti feltárást a XX. század elején az izsai születésű Tóth - Kurucz János végezte. A további ásatásokra 1932-ben majd 1955-1957-ben került sor. A lelőhely kiterjedt régészeti leletmentését a dunai vízierőmű építésével összefüggésben 1978-tól a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézete végzi.


A Római Birodalom expanzív politikájának következtében a mai Délnyugat-Szlovákia germán törzsek (markomannok, kvádok) által lakott területe az i.sz. I.- IV. században Pannónia tartomány közvetlen szomszédságába került. A birodalom északi természetes határát ezen a szakaszon a Duna alkotta, az itt kiépített védelmi rendszer részét képezte az izsai katonai tábor is, amely a brigetiói légiós tábor és civil település ellen erődjeként létesült a folyam bal partján. Ezen a stratégiailag fontos helyen a rómaiak először egy palánktábort építettek Marcus Aurelius császár uralkodása idején a II. század 70-es éveiben, az ún. markomann háborúk alatt. Feladat volt az anyatábor és a szomszédos római határszakasz védelme a germán törzsek támadásai ellen. Egyidejűleg támaszpontként is szolgált a római hadsereg hadmozdulataihoz a mai Szlovákia területén. A palánktábort kettős árokrendszer és földsáncok vették körül, belső területén pedig vályogtéglából épült kaszárnyák és egyéb épületek helyezkedtek el. A tábor rövid időn belül germán támadásnak esett áldozatul.


A markomann háborúk befejezése után a rómaiak ezen a helyen egy kőtábort építettek az állandó helyőrség számára. A több mint 3 hektár alapterületű erődítmény alaprajzát egy lekerekített sarkú négyzet képezte (172 x 172 m). A 2 m szélességű és 4-5 m magasságú táborfalat összesen 20 torony erősítette. Két-két torony védte a kapukat, ezek a négyzet oldalainak közepén helyezkedtek el. A továbbiak a tábor sarkain, valamint a sarkok és kapuk között álltak. A táborfalhoz belülről földsánc támaszkodott, kívülről két majd öt árokkal kerítették. Az erődítmény belső területén az egyes épületek helyezkedtek el - így a parancsnoki épület, kaszárnyák, raktárak, istállók, műhelyek, de itt álltak még a ciszternák, kutak, sütőkemencék és a fürdő is. A szükséges építőanyagokat - a követ, téglát, meszet és nyilván a fát is a Dunán keresztül szállították.

Az erődítmény a III. század közepén erősen megrongálódott, a rómaiak azonban felújították, s jelentőségét a IV. században sem veszítette el. Ezt bizonyítják a korabeli átépítések és a javítások is. I. Valentinianus halála után (Brigetio, a 375. évben) a rómaiak már nem sokáig tartották Pannónia határait. A tartományt lassan elárasztották a germán gótok, szarmata alánok és a nomád hunok egyes csoportjai. Az erődítményt tűzvész pusztította el, s a rómaiak már nem építették újjá. Romjai között az újonan beköltözöttek telepedtek le a helybeli germán lakosság töredékeivel együtt. Az ő távozásukkal az V. század közepén a tábor is elnéptelenedett.

Szólj hozzá!

Címkék: tv szlovákia duna limes celemantia

A bejegyzés trackback címe:

https://limes.blog.hu/api/trackback/id/tr812801112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.