HTML

Blogunkról

Kézzelfogható közelségbe került Magyarország számára, hogy a Római Birodalom egykori tartományának, Pannoniának a Duna mentén húzódó határa, a limes, vagy másik nevén a ripa Pannonica is az UNESCO világörökség része lehessen. A magyarországi limes szakasz világörökséggé nyilvánítását célzó pályázatnak legkésőbb 2012 januárjára el kell készülnie, mely eredményessége nagyban függ az önkormányzatokon, múzeumokon, civil szervezeteken, magánszemélyeken, akiket érinthet a védelemmel járó előny és kötelezettség. Önmagában a római limes, mint örökségi helyszín nem magyar adottság, hiszen a Római Birodalom egykori határvonala a mai Nagy Britanniától egészen a Fekete-tengerig, majd a Közel-Keleten át Afrika északi országait érintve egyetlen hatalmas helyszínként kerülhet a világörökségi listára. Ennek lehet része - immáron negyedik nevezőként - Magyarország is. E-mail: ripapannonica@hotmail.com

Közösség

Látogatók

Egyetemisták mérései szerint is földrengés pusztíthatott az ókori Savariában

2012.09.13. 08:55 Bernát Péter

Az ELTE geofizikai terepgyakorlaton lévő hallgatóinak műszeres mérései is alátámasztották, hogy a Vashegy lábától Szombathelyig a föld mélyén egy törésvonal húzódik, így akár igazak is lehetnek az ókori Savariában pusztító földrengésről szóló krónikák - közölte Kovács Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tudományos segédmunkatársa az MTI-vel.

Savaria-Roman-Aqueduct.JPG

Az ELTE hallgatói két héten át végeztek terepgyakorlat keretében műszeres méréseket többféle - elektromos, szeizmikus és mágneses - módszerrel is Vaskeresztesen, Felsőcsatáron, a Pinka folyó mentén, illetve Vép és Szombathely környékén. A kutatásban a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának oktatói is bekapcsolódtak - fűzte hozzá.

A 456-os savariai földrengés a legkorábbi, Magyarország mai területéről feljegyzett rengés, ami 456. szeptember 7-én következett be. Erőssége valószínűleg 6,1-es volt. A leírások szerint Avitus császár uralkodása alatt történt az eset, aki 455-456-ban uralkodott. Johannes Cuspinianus reneszánsz krónikaíró beszámolója alapján feltehető, hogy a rengés szeptember 7-én este történt. Avitus pannóniai hódításának időpontjából pedig a 456-os év számolható ki. Egy másik beszámoló, a Noricumi Szent Szeverin életének leírásából pedig  kiderül, hogy a szent még csak néhány napja élt a városban, amikor a rengés bekövetkezett. A katonák megijedtek és kiszaladtak a városkapun, mivel azt hitték, ellenség tört rájuk.

földrenges.hu

A mérések eredményei nem igazolják, de alátámasztják, hogy kialakulhatott az ókorban az említett földrengés, a törésvonal miatt geofizikai szempontból ennek adott volt a lehetősége. Miközben a Kőszegi-hegység még az Alpok része, Győr alatt ugyanaz a hegység már négyezer méter mélyen húzódik, a vizsgálat ezért arra is kiterjed, hogy találhatók-e a területen olyan törésvonalak, amelyek akár máig is aktívak lehetnek - mondta Kovács Gábor.
A tudományos segédmunkatárs szerint a mai Szombathely lakóinak nem kell tartaniuk az ókorihoz hasonló erejű földrengéstől, de az aktivitásra utalhat például a néhány évvel ezelőtt a Körmenden észlelt rengés, amely valószínűleg ugyanezekhez a törésvonalakhoz köthető.

A mérésekkel azt is vizsgálták, hogy jégkorszakok és a köztük lévő melegebb periódusok alatt hogyan változtak a vizsgált területen a vízfolyások. Ma nagyjából észak-déli irányba folyik a Pinka, a Répce, a Gyöngyös majd elfordulnak keleti irányba. A folyásirány a szerkezeti mozgásoktól, az erózió hatásaitól is függ, éppen ezért nagyon valószínű, hogy például a Pinka és a Gyöngyös, miután átjött a Vas-hegyen és a Kőszegi-hegységen, nem dél felé folyt, hanem délkeleti irányba, sokkal nagyobb energiája volt, és az Alpokból lehordott kavicsokat szétterítette - magyarázta Kovács Gábor.

Találtak a hallgatók különböző teraszszinteket a Pinka és a Gyöngyös mentén, ezeket feltevése szerint a klímaingadozásokhoz lehet kötni. Amikor nedvesebb volt az éghajlat, a folyók inkább "bevágódtak", völgyeket hoztak létre, amikor pedig szárazabb volt, kiszélesítették a völgyeket.

Egy másik kérdés volt, hogy amikor a Pannon tavat feltöltötték az Alpokból, Kárpátokból lejövő folyók, milyen lehetett a domborzat, sík volt, vagy éppen egy hullámos dombvidék, amelyet több száz méter magas meredek peremek szabdaltak. Utóbbi valószínűsíthető, de az még kérdéses, hogy kialakulásuk a törésvonalakhoz köthetők, vagy a jégkorszak idején, valamint a jégkorszakok után lévő hatalmas folyók mélyítették-e ki a felszínt - fejtegette a tudományos szakember.

(MTI)

Szólj hozzá!

Címkék: földrengés Szombathely Savaria

A bejegyzés trackback címe:

http://limes.blog.hu/api/trackback/id/tr954774152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.