HTML

Blogunkról

Kézzelfogható közelségbe került Magyarország számára, hogy a Római Birodalom egykori tartományának, Pannoniának a Duna mentén húzódó határa, a limes, vagy másik nevén a ripa Pannonica is az UNESCO világörökség része lehessen. A magyarországi limes szakasz világörökséggé nyilvánítását célzó pályázatnak legkésőbb 2012 januárjára el kell készülnie, mely eredményessége nagyban függ az önkormányzatokon, múzeumokon, civil szervezeteken, magánszemélyeken, akiket érinthet a védelemmel járó előny és kötelezettség. Önmagában a római limes, mint örökségi helyszín nem magyar adottság, hiszen a Római Birodalom egykori határvonala a mai Nagy Britanniától egészen a Fekete-tengerig, majd a Közel-Keleten át Afrika északi országait érintve egyetlen hatalmas helyszínként kerülhet a világörökségi listára. Ennek lehet része - immáron negyedik nevezőként - Magyarország is. E-mail: ripapannonica@hotmail.com

Közösség

Látogatók

Luxus ezüst étkészlet a 4. századból Vinkovciban

2012.03.29. 06:59 Bernát Péter

Több mint ötven darabból álló, a 4. századból való luxus ezüst étkészletet találtak a régészek a kelet-szlavóniai Vinkovci (Cibalae - Pannonia Secunda) belvárosában. KÉPEK
 
A szenzációs leletről szóló hírt Zlatko Uzelac horvát kulturális miniszterhelyettes közölte szerdán a Vjesnik című, kormányközeli napilappal. Elmondta, hogy egyedülálló a leletegyüttes, benne az a nagy tál, amelyet aranyozott díszítéssel láttak el, belegravíroztak állatokat, növényeket, épületeket és emberi arcot. 
 
Az archeológusok megtalálták az étkészlet darabjain a feltételezett tulajdonos, Antonio Aquila bevésett nevét is. A kulturális miniszterhelyettes megjegyezte, hogy össze sem lehet összehasonlítani a Seuso-kinccsel, amely 40 késő római kori ezüst dísztárgy, mert a vinkovci lelet sokkal több darabból, több mint 50 tárgyból áll - ezüst tálak, tányérok, poharak, evőeszközök - és a súlya több mint 30 kilogramm. 
 
Uzelac hozzátette, hogy a városban bárhol, ahol építkezés, vagy csatornaépítés folyik, rábukkannak ókori római leletekre, ahogy március 15-én is, amikor házépítés közben találtak négy római sírt, bennük bronz pénzérmékkel, balzsamtartó tégellyel, kerámiaedényekkel és üvegnyaklánccal.
 
Vinkovci ókori római neve Colonia Aurelia Cibalae volt, forgalmas kereskedelmi és kézműiparos központ, ezért ma valamennyi építkezés a városban régészeti felügyelet alatt zajlik - tette hozzá a miniszterhelyettes.
 
A 4. századi luxus ezüst étkészletet egyenlőre a városi múzeum trezorjában helyezték el, különleges biztonsági rendszerrel figyelik éjjel, nappal - jegyezte meg Uzelac.
    
A Vjesnik írásából az is kiderül, hogy csütörtökön mutatják be a sajtó képviselőinek a leleteket Vinkovciban mielőtt becsomagolnák azokat, mert Zágrábban fogják restaurálni az ezüstkincset, azután kerül vissza a városba.
    
Vinkovci - amely 20 kilométerre van Vukovártól és 40 kilométerre Eszéktől - Európa egyik legrégibb városa. Archeológiai leletek bizonyítják, hogy az újkőkorban, 9 ezer évvel ezelőtt már lakott volt. A római korban ott született I. Valentinianus császár, aki 364. és 375. között uralkodott.
 
Cibalae
 
Cibalae a mai Szerémségben, Pannonia déli részén a Fruska-hegy közelében Mursától 23, Sirmiumtól 50 római mérföldre fekszik. A Sirmiumból jövő út Cibalaeban ágazik ketté, az egyik ága Aquincum felé vezetett, a másik pedig Siscia irányába haladt tovább. A Bosut (Basuntius) folyó némileg magasabban fekvő bal partján alapított római város egy időszámításunk előtti La Tene településre épült. A várost az első század végén vagy a második század elején alapították. Kezdetben a várost kettős árok vette körül. Amikor a város terjeszkedni kezdett a dupla árkot egyetlen sánckerítéssel erősített árok váltotta fel.
 
Hadrianus uralkodása alatt Cibalae előbb municipium státuszt nyert el, majd később Caracalla colonia rangra emelte a települést (Colonia Aurelia Cibalae).
 
A város három főútvonal kereszteződésében található (Poetovio - Mursa - Sirmium; Emona - Siscia - Sirmium; Cannabiaca - Aquincum - Taurunum), valamint a hajózható folyó nyújtotta lehetőségeket is meg kell említeni.
 
A város közelében több agyaglelőhely is volt a római korban, melyek biztosították a kiváló minőséget produkáló helyi fazekasság alapanyag szükségleteit. Az agyagedények nagymennyiségű előállításán túl építkezésekhez használatos téglákat is készítettek. A kutatások eredményei, melyeket az egykori város falain belül és annak környékén végeztek, megerősítették a feltevéseket: eddig mintegy 50 égetőkemencét találtak a régészek. Szintén megtalálták a római fürdők, a vízvezetékrendszer és a temetkezési helyek maradványait is.
 
308-ban a harmadik tetrarchia válságának megoldására összehívott carnuntumi császártalálkozó eredményeképpen Pannonia Licinius uralkodása alá került. Constantinus és Licinius közötti kialakult viszály 316 október 8-án a cibalaei mezőn vívott csatával zárult, mely Constantinus győzelmével zárult. 321-ben és 328-ban két római császár, Valentinianus és testvére Valens született Cibalae-ben.
 
A városban állomásozó katonai csapatok jelenlétére eddig nem került elő semmiféle bizonyíték.
 
(ripapannonica.hu)
 
(MTI)

Szólj hozzá!

Címkék: a horvátország luxus ezüst 4. étkészlet ezust századból vinkovciban

A bejegyzés trackback címe:

http://limes.blog.hu/api/trackback/id/tr544347950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.